MNB-igazgató: az év végére 6 százalék alá is eshet az éves infláció

Év végére 6 százalék alá is süllyedhet az éves fogyasztóiár-index. A 2023-ban elindult érdemi dezinflációs hatás 2024 első hónapjaiban is folytatódik. Az infláció 2025-ben tér vissza tartósan a jegybanki toleranciasávba. Ezt Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója mondta csütörtökön a jegybank decemberi Inflációs jelentését bemutató online sajtótájékoztatón.

Hangsúlyozta: a fegyelmezett monetáris politika, a kormányzat versenyt erősítő lépései, a visszafogott belső kereslet és az érdemben alacsonyabb külső költségkörnyezet együttesen támogatták az infláció csökkenését 2023-ban.

A dezinflációs folyamatok széleskörűek. A fogyasztói kosár 88,6 százalékát kitevő termék és szolgáltatási körben mért a jegybank csökkenő éves inflációs ütemet novemberben. Míg havi alapon a kosár 44,2 százalékában regisztráltak árcsökkenést – mondta az igazgató.

A jegybank legfrissebb negyedéves inflációs jelentésében idén éves átlagban 17,6-17,7 százalékos fogyasztóiár-indexszel számol. Ez jövőre 4,0-5,5 százalékra mérséklődhet és 2025-ben térhet vissza tartósan a jegybank 3 +1/-1 százalékos toleranciasávjába – emlékeztetett Balatoni András.

Az év végén az infláció akár az 5-össel is kezdődhet és a magyar fogyasztói-árindex belesimul a régiós átlagba – fogalmazott.

A jegybank szeptemberi prognózisában 2023-ra 17,6-18,1, 2024-re 4,0-6,0 és 2025-re 2,5-3,5 százalékos inflációval számolt.

Balatoni András elmondta, hogy a három hónappal korábbi előrejelzéshez képest a 2023-as és 2024-es alacsonyabb inflációs pályát az iparcikkek és szolgáltatások erősebb dezinflációja mellett az üzemanyagárak csökkenése indokolta.

A mögöttes gazdasági folyamatok

A reálgazdasági folyamatokra kitérve hangsúlyozta, hogy főleg a beruházások visszaesése okozta az elmúlt negyedévek visszafogott gazdasági teljesítményét. Miközben a beruházási ráta folyó áron a negyedik legmagasabb az EU-ban nominálisan, az áremelkedést kiszűrve azonban már csak a középmezőnyben vagyunk.

A bruttó állóeszköz felhalmozás dinamikája a külföldre termelő cégeknél emelkedett. Ezzel szemben a visszaesés az államnál és a lakosságnál volt a legnagyobb – tette hozzá.

Magyarországon GDP arányosan közel 40 százalékkal csökkentek az állami beruházások 2020 és 2024 között. Azonban a visszaeséssel együtt is eléri a régiós átlagot az ország – jegyezte meg Balatoni András.

A vállalatok beruházási tevékenységét nem a források hiánya, hanem az elégtelen kereslet, a munkaerőhiány akadályozta. A nem pénzügyi cégek likvid eszközállománya mind historikusan, mind nemzetközi szinten kiemelkedően magas, eléri a GDP 30-35 százalékát.

A várakozások szerint a fogyasztás jövőre nőni fog

A jegybank várakozásai szerint a jövő évi növekedés a belső keresleti tételek – fogyasztás és beruházás – élénkülésével szélesebb bázison nyugodhat. Ehhez a nettó export is pozitívan járulhat hozzá, így összességben a GDP növekedésének szerkezete kiegyensúlyozottabb lesz.

A kedvezőtlen európai konjunktúra ellenére az export növekvő pályán maradhat 2024-ben, és ebben az újonnan létesülő zöldmezős beruházásoknak nagy szerepük van.

A GDP több mint 50 százalékát kitevő fogyasztás fokozatos helyreállását az infláció mérséklődése, a reálbérek emelkedése segítheti 2024-ben. A jegybank a háztartási fogasztás idei 3 százalékos csökkenése után jövőre már 2,8-3,5 százalékos bővüléssel számol az inflációs jelentés szerint – ismertette.

A fogyasztói bizalmi index idén folyamatosan emelkedett a tavalyi mélypont után, de még így is 2020-2021-es szinteken áll – mondta Balatoni András.

A munkaerőpiaci folyamatokról elmondta: a gazdasági visszaesés ellenére stabil maradt a piac. A korábban látott extrém feszes munkaerőpiaci helyzet enyhült és még mindig közel van a teljes foglalkoztatottsághoz. A munkanélküliség ráta jövőre 3,6-3,9 százalékra eshet az idei 4,0-4,1 százalékról.

A folyó fizetési mérleg, költségvetés hiánya, államadósság mértéke

A GDP-arányos folyó fizetési mérleg idén várhatóan enyhe többletet mutat. Az éves 8 százalékpontnál is nagyobb mértékű javulás az EU tagállamai közül a legmagasabb és meghaladja a válság utáni értéket. A külkereskedelmi egyenleg javulása egyrészt az alacsonyabb energiaáraknak és az energiafogyasztás alkalmazkodásának, másrészt a belső kereslet mérséklődésének köszönhető – tette hozzá.

A költségvetési hiány csökkenő pályán marad, de a célok elérését kockázatok övezik. Elsősorban a magas infláció és alacsonyabb növekedés miatt elmaradó adóbevételek miatt – fogalmazott. A hiánycélok az adóbevételi tervek teljesülése, illetve „szigorú kiadási kontroll” esetén érhetők el.

Az MNB a jelentés szerint az idén 5,2-6,0 százalékos ESA-hiánnyal számol a költségvetésben. Ez jövőre 2,9-3,9 százalékra mérséklődhet, és 2025 után csökkenhet 3 százalék alá. A GDP-arányos államadósság idén 73 százalék körül várható, 2026-ra 67 százalék közelébe csökken.

Új vagy használt autót vásárolnál? Nem elég a keret az ünnepekre? Lakásfelújításba vágtok bele?  Szükséged van még hozzá plusz pénzre? Add meg a Személyi kölcsön igénylés | Zöldszemélyikölcsön (zoldszemelyikolcson.hu) oldalunkon mekkora összeget szeretnél és mi megküldjük ajánlatainkat!

#infláció #prognózis #MNB #jegybank

Forrás: MTI