Az elmúlt hónapokban az eddigieknél jóval nagyobb hangsúly került az épületek energiafogyasztására. Az energia jelentősen drágább lett az elmúlt években megszokotthoz képest, sokak számára pedig a kedvezményes fogyasztásra vonatkozó mennyiségi korlát átlépése jelentős emelkedést hozhat a számlákon szereplő összegekben. 2013-tól már Magyarországon is kötelező energetikai tanúsítványt készíttetni az ingatlanok értékesítéséhez, ebben a nagyon rossztól (JJ) a minimális energiaigényűig (AA++) sorolják be a lakásokat energiaszükségletük alapján. A tanúsítványnak eddig nem tulajdonítottak igazán nagy jelentőséget a vevők, a jövőben azonban nagyobb szerepe lehet, mert ennek alapján meg lehet becsülni az ingatlan fűtéséhez és a melegvíz előállításához szükséges költségeket.
Mint arra a Takarék Jelzálogbank kizárólagos stratégiai kutatási partnere, az ELTINGA, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közös kutatása is rávilágított, a magyarországi ingatlanok energetikai jellemzői szoros összefüggést mutatnak az építés évével, illetve azzal, hogy mikor volt a legutóbbi nagy felújítás. A lakások jelentős része, több mint 50 százaléka 1960 és 1990 között épült. A 2000 után készült lakóingatlanok aránya kevesebb mint 12 százalék, a 2010 utániaké pedig nem éri el a 4 százalékot.
A hazai lakásállomány elöregedett, ami egyúttal azt is jelentheti, hogy jelentős részük szerény energetikai jellemzőkkel bír. Ez megmutatkozott a 2015-ben készült Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában szereplő besorolásból is, amelyben a különböző lakóépületekhez hozzárendelték a fűtéshez és a melegvíz előállításához szükséges elsődleges energiamennyiséget, azaz a primer energiaigényt, megadva az egyes típusokba tartozó lakások számát is. A szükséges energiamennyiségek alapján az index elemzői hozzárendelték az egyes kategóriákhoz a feltételezett energetikai osztályokat is.
A 2013-as besorolást és az azóta épült lakásokat is figyelembe véve megállapították, hogy:
- a lakásállomány nagyjából 60 százaléka a kiemelkedően rossz (JJ), a rossz (II) vagy a gyenge (HH) kategóriába tartozik.
- A lakások 30 százaléka energetikai szempontból az átlagost megközelítő (GG), az átlagos (FF) vagy az átlagon felüli (EE) osztályba sorolható, és
- csak kevesebb mint 10 százaléka tartozik az ennél kedvezőbb hat kategória valamelyikébe, amelyek közül a korszerűt megközelítő (DD) a leggyengébb és a minimális energiaigényű (AA++) a legjobb.
Kijelenthető, hogy az energiafelhasználás csökkentése és a fenntarthatóság növelése érdekében a hazai lakásállomány mielőbbi megújulására lenne szükség. Ez a korszerűsítés pedig két módon mehet végbe, egyrészt új lakások építésével, másrészt a meglévő ingatlanok felújítása révén.
Ingatlanközvetítés, Lakásépítés, lakásvásárlás?
Zöldhitel Csoporttal zöld út, bármely megoldáshoz!
A Zöldhitel Csoport szakértői segítséggel, kamatkedvezmény javaslatokkal, hatékony és gyors ingatlanközvetítéssel, hiteligénylési folyamattal támogatja az új lakásba, családi házba költözőket.
További információ és segítség a www.zoldszemelyikolcson.hu oldalon vagy a 06303426308-as telefonszámon.
#energetika #KSH #zöldenergia #korszerűsítés #felújítás #szakértőitámogatás
Forrás: 24.hu, www.zoldhitel.hu
