Egyre több a környezeti kár, a katasztrófa, amit láthatunk nap, mint nap az internet világában, a hírcsatornákon. A klímacélok eléréséhez több 10 akár 100 ezer milliárd dollár is szükséges lehet az elkövetkező évtizedekben. A kormányzatoknak egyre nehezebb ezen helyzeteket kezelni, miközben a gazdasági növekedés szentségért megtesznek mindent, hiszen a foglalkoztatottság, az adóbevételek növelése a megválaszthatóságuk kulcsa.

E mellett persze a külföldi energiafüggőség és az azért kifizetett milliárd dollárok, ami komoly hatást gyakorol az állami kiadásokra. A vállalatok, cégek számára a profit maximalizálása mellett, egyre inkább megjelenik a tudatos, zöld fogyasztói célcsoport egyre növekvő méretének történő megfelelés. A fogyasztói érdekek mellett a nemzeti bankok és kormányzati céloknak megfelelés, de méginkább ezek előnyeinek igénybe vétele ami mozgatja őket.

Vannak persze tudatos cégvezetők egyre nagyobb számban, de még ugyanúgy mint ezen fogyasztói réteg a kisebbséget  képviselik. A magánszemélyek tudatos magatartásként, új életformaként tekintenek a zöld életmódra. Természetesen vannak olyan elemei, amelyek elérhetősége korlátozott az átlag ember számára, sokszor a vagyonosak hobbija.

Ahogy a kormányzatok, illetve a tudatos nevelése a társadalomnak, pl. a szelektív hulladékgyűjtés kapcsán, évekbe telik, de egyre eredményesebb ez a munka. Társadalmi szervezetek tekintik szívügyüknek, influenszerek népszerűsítik, cégek teszik társadalmi aktivitásuk fókuszába. Azonban ezek a programok ma még akkor tudnak fenntarthatak lenni, ha a kormányzatok mögé állnak, áldoznak rá. Sok nemzetközi példát láthatunk, de Magyarország is több területen tesz a „zöld” érdekében:

• energetikai felújítási programok
• napelem telepítés támogatása
• elektromos autó, bicikli vásárlás támogatása
• és még sorolhatnánk.