Egyrészt a jövedelemarányos törlesztőrészlet, másrészt a lakásfedezet-arányos hitelösszeg korlátozásával akadályozta meg eddig az MNB a lakosság túlzott eladósodását. A jelenlegi formájában 2015 óta meglévő és 2018-ban szigorított kötelező adósságfék-szabályozás meglehetősen jól működik, a kormány most mégis úgy módosítaná a jegybanktörvény, hogy egy harmadik adósságfékszabályt is beépítene: ezentúl a jövedelemarányos tartozás (loan to income, LTI) felső korlátját is meghatározhatná az MNB elnöke. Európában tudomásunk szerint sehol sincs példa arra, hogy mindhárom mutatót kötelező érvénnyel szabályoznák.
A mostani adósságfékszabályozás ingatlan- és gépjárműhitelekre, fedezetlen fogyasztási hitelekre valamint lízingtermékekre egyaránt vonatkozik.
Az adósságfékszabályoknak két fő funkciójuk van jelenleg:
- a JTM elsősorban az adóst védi, hiszen megakadályozza, hogy a jövedelmét túlzottan nagy arányban hiteltörlesztésre fordítsa, ráadásul a 2018-as szigorítás óta kamatkockázattól is véd: a magasabb kamatkockázatú (rövidebb kamatperiódusú) hitelek esetében alacsonyabban (25%, illetve 35%) húzza meg a jövedelemarányos törlesztőrészlet felső határát,
- a HFM pedig elsősorban a bankot védi az ügyfél csődje esetére: a lakásfedezet hitelfelvételkori forgalmi értéke arányában 80%-ban húzza meg a felvehető hitelösszeget, korlátozva a bank nemteljesítés és fedezetérvényesítés esetén várható veszteségét.
Mindkét szabály érthető hiányossága az, hogy egy pillanatnyi adottsághoz (aktuális jövedelem és aktuális forgalmi érték) igazítja a maximális eladósodást.
A kormány által közzétett indoklásban az szerepel, hogy „a nemzetközi tapasztalatokat és a hazai piaci folyamatokat figyelembe véve az MNB adósságfék jellegű eszközeinek jövedelemarányos adósságfék limitek bevezetésével történő kibővítése indokolt, összhangban az Európai Rendszerkockázati Testület Európai Bizottság részére eljuttatott jogharmonizációs javaslatával is.
Hazánk élen jár az adósságfékszabályok alkalmazásában, hiszen az EU számos országában nincs is érvényben ilyen szabály, ahol pedig van, ott a három fajtából csak egy, és még a meglévő szabályok sem feltétlenül kötelező érvényűek, csak ajánlásként vannak érvényben.
2017-ben egyébként Európában Csehország, Észtország, Írország, Nagy-Britannia, Norvégia és Ukrajna alkalmazott LTI-korlátot, jellemzően az ügyfél éves jövedelmének 3,5-8-szorosa körül meghúzva az eladósodás abszolút mértékét.
A három adósságfékszabály egyidejű alkalmazására egyedül Csehországban van példa, de nem kötelező jelleggel, és például Nagy-Britanniában is csak ajánlásként létezik az LTI-szabályozás alkalmazása.
Ingatlanközvetítés, Lakásépítés, lakásvásárlás?
Zöldhitel Csoporttal zöld út, bármely megoldáshoz!
A Zöldhitel Csoport szakértői segítséggel, kamatkedvezmény javaslatokkal, hatékony és gyors ingatlanközvetítéssel, hiteligénylési folyamattal támogatja az új lakásba, családi házba költözőket.
További információ és segítség a www.zoldszemelyikolcson.hu oldalon vagy a 06303426308-as telefonszámon.
#EU #adósságfék #lakáshitel #JTM #HFM #szakértőitámogatás
Forrás: Portfolio, www.zoldhitel.hu