Virág Barnabás: a második negyedévben lassul a kamatcsökkentés üteme

Lezárult a monetáris politika „gyors lépésekkel operáló szakasza”. A második negyedévben lassul a kamatcsökkentés üteme, a monetáris politika új szakaszba lép. Mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke kedden online háttérbeszélgetésen. Miután a monetáris tanács 75 bázisponttal 8,25 százalékra csökkentette az alapkamatot kamatdöntő ülésén.

Új pénzpiaci közegbe lépett az ország, a növekvő pénzpiaci kockázatkerülés a februárinál lassabb kamatcsökkentési ütemet indokolt márciusban – tette hozzá.Megerősítette: az első félév végére a várt 6,5-7 százalékos alapkamat reális forgatókönyv, ami továbbra is stabil, pozitív reálkamat-környezetet jelent.

Márciusban a tanács egyhangúlag 75 bázisponttal csökkentette az alapkamatot. A továbbra is erőteljes és általános dezinfláció lehetővé teszi az alapkamat csökkentésének folytatását – jelezte Virág Barnabás. A második negyedévben új szakaszt kell nyitni, ennek a szakasznak a „lépésközét” – vagyis a kamatcsökkentés mértékét – adatvezérelten határozzák majd meg. Minden kamatdöntés új döntési helyzet – válaszolta a kamatcsökkentés várható mértéket firtató kérdésre.

A keddi ülésen tájékoztatása szerint három döntési opciót – 50, 75 és 100 bázispontos kamatcsökkentést – tárgyaltak.Az infláció az év közepén átmenetileg emelkedik, ugyanakkor 2024 átlagában a korábbi jegybanki prognózisnál fél százalékkal alacsonyabb, 3,5-5,0 százalék közötti infláció alakulhat ki. Idén a belső kereslet támogatja a GDP bővülését. Így várhatóan 2,0-3,0 százalék, jövőre 3,5-4,5, majd 2026-ban 3,0-4,0 százalék lesz a GDP növekedése a jegybank szerint.

Virág Barnabás megjegyezte a külső dezinfláció lelassult decemberhez képest. A maginfláció évesített háromhavi változása 3 százalék alatt van már tavaly október óta, ami alacsony inflációs közeget mutat.

Az infláció szerkezete átalakult az előző évtizedhez képest

Kitért arra, hogy az infláció szerkezete ugyanakkor átalakult az előző évtizedhez képest, a piaci szolgáltatások inflációja érdemben emelkedett. Az inflációs cél eléréséhez ezért kulcsfontosságú a korábbinál alacsonyabb importált infláció. A jegybank szerint a három százalék körüli inflációs célt fenntartható módon 2025-ben érheti el Magyarország.

Reálgazdaság

A reálgazdaságról elmondta: a lakossági bizalom javulásával bővülni kezdett a fogyasztás, de az óvatosság fokozatosan oldódik. A külső piacokat a kereslet elhúzódó gyengesége jellemzi, az exportpartnerek többségében romlottak az idei növekedési várakozások, ez Németországban a leghangsúlyosabb. Kitért arra, hogy javult a folyó fizetési mérleg, és a magyar gazdaság külső finanszírozási képessége is, amit az uniós források beáramlása támogat.

A közel-keleti geopolitikai feszültséget és az ebből fakadó esetleges inflációs kockázatokat szoros figyelemmel követik.
Virág Barnabás közlése szerint a jegybank számos tényezőt követ kiemelt figyelemmel a kamatpolitika alakításánál:

• az inflációt,
• az ország kockázati megítélését,
• a nemzetközi monetáris politikai környezetet
• s a pénzpiaci stabilitást.

Mindezek előretekintve is óvatos monetáris politikát indokolnak – erősítette meg. A feltörekvő piaci devizákkal szemben erősödött a kockázatkerülés. Az év elejéhez képest a globálisan meghatározó jegybankok esetében a várt kamatpályák felfelé tolódtak, amivel párhuzamosan a fejlett piaci hosszú hozamok is emelkedtek.

A kkv-kamatstop áprilisi kivezetésére vonatkozó jegybanki álláspontról elmondta: a kormány döntése fontos lépés a monetáris transzmisszió helyreállításának irányába, az MNB üdvözli ezt a döntést.

Új vagy használt autót vásárolnál? Utazást tervezel? Lakásfelújításba vágtok bele?  Szükséged van még hozzá plusz pénzre? Add meg a Személyi kölcsön igénylés | Zöldszemélyikölcsön (zoldszemelyikolcson.hu) oldalunkon mekkora összeget szeretnél és mi megküldjük ajánlatainkat!

#kamat #reálgazdaság #infláció #kkv #kamatcsökkentés

Forrás: www.mti.hu